Az aromaterápia egy holisztikus gyógykezelés, amelynek során természetes növényi kivonatokat használnak az egészség és a jólét elősegítésére.

Az aromaterápiát évszázadok óta gyakorolják a különböző kultúrák. 1979-ben, a mai Irakban, a régészek feltártak egy sírt, amelyben egy neander-völgyi ember maradványai találhatók. A sírban 8 gyógynövényfaj pollenszemcséje volt, jól dokumentált gyógyászati tulajdonságokkal, ami arra utal, hogy a növények őskori időkből származtak.

Mezopotámia: Kr.e. 4000: A mai Szíriához hasonló földrajzi helyen 1973-ban fedeztek fel agyagtáblákat, amelynek feliratain jól ismertették, hogy a gyógynövényeket hogyan készítették és használták például a fenyőleveleket, az édesköményt és a galbánumot a betegségek kezelésére.

India: Az ajurvédikus gyógyszert évezredek óta gyakorolják és ma is az indiai népesség több mint 90% -a valamilyen formában alkalmazza. Célja, hogy nemcsak a fizikai testet, hanem az elmét és a szellemet is testre szabott kezelésekkel kezelje. A legrégebbi szentírások egy része Kr. e. 3000-be nyúlik vissza és hivatkozásokat tartalmaz növényi alapú gyógymódokra.

Kína Kr. E. 2800: A kínai gyógynövények, fűszerek és növények hatalmáról szövegeket írtak, amik anekdotikus hagyományokon alapultak. Említést tesznek többek között a narancs stimuláló hatásáról és a gyömbér hasznosságáról bizonyos betegség kezelésénél.

Egyiptom: Kr. E. 1550: Aromás növényeket és kivonatukat már régóta használtak, ám az Ebers Papyrus volt az első elismert orvosi ismeretek gyűjteménye, amely Egyiptomból származott. Ez magában foglalta a test, a bőr és az elme kezelését. Ezt megelőzően az aromás növényeket égették felajánlásként az isteneknek, az uralkodók testét balzsamozták amihez felhasználták az aromás olajok tartósító és antibakteriális tulajdonságait, a papok pedig a parfümkészítés szakértői voltak. Kr. E. 69-30: Kleopátra örök szépségéről és pazar rendjeiről volt híres. Fiatalságának titka a jázmin, mirha és rózsa esszenciájával felitatott erjesztett tejfürdő volt. Saját testre szabott keverékű parfümöket viselt.

Görögország: Kr. E. 460–370: Egy orvos, Hippokratész a gyógynövényekkel kapcsolatos információk nagy részét az Egyiptom görög hódításával vette át. Aromás fürdőket és masszázsokat javasolt az egészséges napi rutin részeként. Egyébként őt tartják a nyugati modern orvoslás „atyjának”, akitől a „Hippokratészi eskü” származik, amely az orvosok magatartási kódexe. Kr. E. 371-287: A filozófus, Theophrastus több mint 500 növényfajt tanulmányozott és rögzített - őt a Botanika „atyjának” hívják. Észrevette, hogy a jázmin virágok illata éjszaka erősebb, ezért szedik napkelte előtt. Kr.u.40-90: Dioscorides orvos volt, aki egy enciklopédia gyógynövényt írt, egy olyan kiadványt, amelyre a középkor utáni időszakban támaszkodtak.

Római birodalom: A görög birodalom legyőzése után a rómaiak egész Európában elterjesztették tudásukat az aromás növényekről, miközben területüket növelték. Avicenna híres orvos és filozófus volt. Ő írta a „Canon of Medicine” című gyógyászati enciklopédiát, amelyet évszázadok óta használnak az európai egyetemeken. Ismert emellett a növényi anyagok gőzdesztillációjában használt készülék és módszer találmányának felismerésével is, az első rózsa illóolaj.

Európa: Kr.u. 1095-1291: A középkor vallásos háborúi után visszatérők néha hoztak magukkal orvostudomány és növényhasználat ismereteket, gyakran egzotikus növények és fűszerek formájában. Ezeket az információkat és a kifinomult technikák nagy részét elfelejtették Nyugat-Európában a sötét korban, bár a keresztény szerzetesek továbbra is alkalmazták a hagyományos gyógynövényes gyógymódokat. A kifinomultabb tudás egy részét csak az arab világban folytatott folyamatos használat révén adták át.

Anglia: Kr.u. 1616-1654: Nicholas Culpepper botanikus és gyógynövényes volt, aki száz növényt és azok tulajdonságait vizsgálta. Híres volt arról, hogy sok embert gyógynövényekkel kezelt. A „Teljes gyógynövény” enciklopédia volt az utolsó dokumentált műve, amely a tudományos forradalom megjelenése előtt jelent meg. Kr.u. 1665-1666: A pestisorvosok a londoni nagy pestis alatt csőrszerű maszkokat viseltek aromás fűszernövényekkel és fűszerekkel töltve, hogy megvédjék őket a betegségtől, amelyről azt gondolták, hogy a szennyezett levegőben terjed. Kr. u. 1837-1901: A viktoriánus menyasszonyok állítólag fejfedőket viseltek és csokrokat szállítottak narancsvirág felhasználásával. A virágok a tisztaság jelképei voltak és megnyugtatták az ideges menyasszonyt.

Franciaország: Kr. u. 1881–1950: René-Maurice Gattefossé parfümös és biokémikus volt, akinek az „Aromathérapie, les huiles essentielles, hormones végétales” című könyve volt az első, amely leírja a betegségek kezelését illóolajokkal. A levendula illóolaj erejét és nyugtató hatását egy véletlen laboratóriumi baleset miatt fedezte fel; meggyulladt a keze és automatikusan a mellette lévő folyadékot öntötte rá ami a levendula olaj volt.  

Európa: 1895-1968: Marguerite Maury Ausztriában született biokémikus, aki kifejlesztett egy egyedülálló módszert az illóolajok bőrre való felvitelére olyan masszázstechnikákkal, amelyeket az Aromaterapia Associates ma is használ. Kutatta az illóolajoknak az idegrendszerre gyakorolt hatásait.

1923-2006: Micheline Arcier szorosan együttműködött Marguerite Maury-val és Jean Valnet-tel az aromaterápia olyan formájának megalkotása érdekében, amelyet manapság a világ minden táján használnak. Az 1960-as években nyitotta meg saját klinikáját Knightsbridge-ben, Londonban, ahol Geraldine Howard és Sue Beechey képzésben részesült az aromaterápia művészetéből majd az Aromaterápiás Nemzetközi Szövetség alapító tagja.

1970-től napjainkig: A Micheline Arcier alatti együttműködés során, Geraldine Howard és Sue Beechey szoros partnerséget kötöttek és megalapították az Aromatherapy Associates-t, ahol továbbra is sok embert tanítanak az aromaterápia erejéről, használatáról.

Manapság az aromaterápia gyakrabban áll a tudományos vizsgálatok középpontjában. Több mint 17 000 cikk jelent meg az aromaterápiáról nemzetközi magas szintű tudományos publikációkban. 

Fontos! A növényeket és az illóolajokat óvatosan használjuk. Használat előtt gondosan olvassuk el az információkat és a használatra vonatkozó óvintézkedéseket. Akut betegség, gyógyszeres kezelés, várandósság ideje alatt kérdezzük ki orvosunk vagy szakember véleményét!


Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg másokkal is!