GombaRovat 1. rész - Szakmai nap
Vasárnap szakmai napon voltunk, megnéztük Gyöngyösi Sándor csodálatos tanyáját és a BioGombák lakhelyét Fülöpjakabon.




A gomba őrlemény termékekhez az itt megtermelt alapanyagból származnak, amit alacsony hőmérsékleten szárítanak és kíméletes darálással porhanyítanak. Ezáltal a gomba minden alkotóeleme sértetlenül a termékekbe kerül (nem kivonat).

Termékpalettánkra általában 2 féle módon kerülnek fel a különböző termékek:
1.    Egyedi kérés alapján
2.    Minőségi és szakmai ellenőrzés alapján

Szeretnénk minőségi, árban elérhető termékeket felvinni kínálatunkba. Gyöngyösi Sándor Biogombáiról eddig is tudtuk, hogy magas minőséget képvisel, de vasárnap volt lehetőségünk beletekinteni, hogy valójában hol és hogyan termesztik gombáikat és készítik termékeiket. Nagyszerű élmény volt látni a gombák különálló világát és jó volt végig hallgatni Dr. Csomai Zita és Dr. Dóda Ildikó előadását a gyógygombákról.



Az üzemlátogatás
A gombák különlegesek - nem növények, de nem is állatok egy teljesen külön világot (országot) képviselnek, nélkülük nem lenne meg az a természetes körforgás, ami ma van. Érdekes volt végig nézni, hogy hogyan fejlődnek a gombák és milyen érdekes színük, alakjuk van. Kicsit Sci-fibe illő látvány némelyik.

A gombák termelése ellenőrzött ökológiai /bio/ gazdálkodásban történik, amelyet a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft ellenőriz. HU-ÖKO-01 Gyöngyösi úr erről tanúsítvánnyal is rendelkezik. DE ami a legfontosabb, hogy vegyszermentes.




Gombatermesztéssel már az ókorban is próbálkoztak, hiszen a gomba már akkor is az ember kedvelt tápláléka volt. Az első, valóban termesztett gombának a fatörzsön növő shiitake gombát tekinthetjük. A fatörzsek beoltása és megfelelő körülmények között való tárolásának módszere Kínában és Japánban több mint 2000 évre nyúlik vissza.

A gombatermesztés alapja a komposzt, amiben a gomba fejlődni tud; ezzel táplálkozik, majd termőtestet hoz. A következő fázis az átszövetés, amikor a kész komposztot beoltjákszaporítóanyaggal, és a gombafonalak elkezdik átszőni a komposztot. Amikor az átszövetés kész, akkor az átszövetett komposztot zsákokba töltik, és beállítják a zsákokat a termesztő helyiségbe. Az egész termesztés során mindig az adott fázisnak megfelelően kell a hőmérsékletet és a páratartalmat szabályozni, hogy a gomba sokat teremjen, és egészséges maradjon.




Egyébként aki kedvet kapott, előre egyeztetett időpontban meglátogathatja az üzemet és a gyönyörű tanyát, ahol az egyik legjobb minőségű gombák élnek. A Gyöngyösi család nagyon vendégszerető, és fantasztikus gombapörköltet készítenek.




Beszéljünk kicsit általánosságban a gombákról

A gombák (Fungi) eukarióta sejtekből álló, egy- vagy többsejtű, általában telepes felépítésű, fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó élőlények, melyek az élővilág egy önálló országát alkotják, mert a gombák a növényekkel ellentétben és az állatokhoz hasonlóan heterotrófok, azaz szénszükségletüket szerves anyagokból, energiaszükségletüket pedig kémiai anyagokból fedezik.
A gombák sejtfala számos szempontból egyedi felépítésű/összetételű. A legismertebb alkotója a kitin (β(1,4) N-acetil-glükózamin poliszacharid), ami a valódi gombák jellegzetes sejtfalalkotója. A sejtfalának fontos és tömegében is jelentős komponensei a β(1,3) és β(1,6) glükánok. Szintézisüket a transzmembrán glükán szintázok végzik. A sejtfal felépítésében részt vevő fehérjék gyakran glikozilált formában vannak jelen (a fehérjék tömegének akár 90%-át is kitehetik ilyen cukor-kapcsolt proteinek), leggyakrabban mannóz kapcsolódik hozzájuk (manno-proteinek, mannánok). A proteinek egy részét horgonyegység rögzíti a sejtmembránhoz.

A gombák szerveződésének fontos formája a micélium, amely hifák tömörödéséből, összerendeződéséből micélium alakul ki. Ezt álszövetes szerveződésnek tekintjük. Ennek nagyon sok fajtája, szintje, formája lehetséges, a létrehozott képletek összetettségétől, a hifák rendeződésétől függően.

A szárazföldi növények többsége gyökerén keresztül valamilyen gombával él mutualista szimbiózisban; ezt a
strukturális, funkcionális egységet mikorrhizának nevezzük.

Táplálkozásuk kilotróf, vagyis a sejtmembránjukon át szívják fel azokat a tápanyagokat, amelyeket az általuk a környezetbe szekretált szénhidrát-, fehérje- és lipidbontó enzimekkel hidrolizáltak. Mivel mindent magukba szívnak környezetükből, nagyon fontos, hogy honnan vesszük (a tapasztaltak szedik) a gombákat. Tápanyag tartalmuk függ a föld minőségétől, ezért – különösen a gyógygombáknál – fontos az odafigyelés.

Felhasználásuk:

A gombák az egész világon megtalálhatóak. Nagyon különböző életkörülményekhez alkalmazkodtak, elviselik a sivatagok szárazságát, a magas sókoncentrációt, a radioaktív sugárzást, vagy a mélytengeri környezetet. Egyes fajaik túlélik az űrbeli erős ultraibolya, valamint kozmikus sugárzásokat.

A gombákat a biológia egyik ága, a mikológia tanulmányozza, beleértve morfológiájukat, genetikájukat, biokémiájukat, rendszerezésüket, gyakorlati felhasználásukat (a gombáknak nagy szerepe van az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban, sőt egyes vallásokban vagy szubkultúrákban is) és veszélyeiket (sok gomba mérgező, mások pedig az emberek, állatok, növények parazitáiként betegségeket okozhatnak). Ha nem ismerjük kellőképpen a gombákat, mindig keressünk fel szakembert, aki segít a természetben való szedésben.

Az emberek már a történelem előtti időkben is felhasználták a gombákat. Az Alpokban talált 5300 éves, Ötzinek elnevezett múmia holmijai között kétféle taplót is találtak, amelyeket tűzgyújtásra (a bükkfataplót) és esetleg fájdalomcsillapításra (a nyírfataplót) használhatott.

Bár nem mindig feltűnőek, a gombák a Föld valamennyi ökoszisztémájában alapvető szerepet játszanak. A baktériumokkal együtt a legfontosabb lebontó, szaprotróf szervezetek közé tartoznak, így lehetővé teszik a szén (és más elemek) biogeokémiai körforgását. A növények által termelt szerves anyagokat szervetlenekké bontják le és így lehetővé teszik azok újrafelhasználását. Ezenkívül táplálékul is szolgálnak a növény- és gombaevő állatoknak.

A gombák által előállított gyógyászati bioaktív vegyületek között különösen nagy jelentőséggel bírnak az antibiotikumok, közülük is az első, amelyet felfedeztek: a penicillin. A gomba-antibiotikumok segítségével lehetett először sikeresen felvenni a harcot olyan betegségek ellen, mint a tuberkulózis, a szifilisz vagy a lepra. Egyes gombafajokat népi és hagyományos gyógyászati célokra használtak fel. A kínai tradicionális medicina kedvelt anyagai közé tartozik az Agaricus subrufescens ("mandulagomba"), a pecsétviaszgomba vagy a kínai hernyógomba.




A következő néhány hétben gombarovatunkban bemutatjuk az egyes gyógygombák jótékony hatását.
Tartsatok velünk és ha tetszett a cikk kérlek oszd meg másokkal is.